 |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
 |
|
|
|||||||||
 |
|
|
|||||||||
 |
 |
 |
 |
 |
 |
 |
|
||||
 |
 |
|
|||||||||
MEGJELENÉSEK:„A program a Nemzeti Civil Alapprogram támogatásával valósult meg.”
|
ÁT KELL ALAKÍTANI AZ ŐSTERMELŐK ADÓZÁSÁT
A jogi (kistermelő, őstermelő) és elszámolási kategóriák összevonása hangsúlyos eleme a jelenlegi szabályozást átíró javaslatnak. Ebben az esetben a felső bevételi értékhatárt ötvenmillió forintban maximalizálnák, és javasolják a tételes költségelszámolás vezetésének előírását, a kötelező nyugtaadást és az elkülönített számlavezetést is. Ezen szabályokhoz azonban egy alacsonyabb adókulcs kapcsolódna, bevezetnék az átalányadózást is. Az egyéni gazdálkodóknak gazdálkodási naplót kellene vezetniük, a nyugta- vagy számlaadás, pedig kötelező lenne. Az adóhatóság pedig az éves nyilvántartások alapján megállapítana egy átalányjövedelmet, és egy egységes kulccsal számítaná ki az adót. A támogatásra jogosult üzemméret alatt viszont nem kellene se adót sem pedig járulékot fizetni az adott évben a mezőgazdaságból származó jövedelem után. A földterülethez kapcsolódó adózásnál az adózás alapja egy hektáron alapuló rendszer. Minimális méretig lenne alkalmazható a tevékenységtől függően meghatározott méretű adó. A szerzők még erre az évre ígérik az intézkedések részleteiről és hatásairól készülő tanulmányukat.
|
|
|||||||||
|
|
||||||||||
|
|||||||||||
