Zselic Vidékfejlesztő Közhasznú Egyesület

Részletek:

Nagybajom város a 61. sz. főúton, Kaposvártól 27 kilométerre helyezkedik el a Dráva és a Balaton vízválasztó vonalán, a dél-dunántúli régió kistérségének meghatározó településeként. Ennek a somogyi kisvárosnak a főterén helyezkedik el a református egyházközség épület együttese.

A Nagybajomi Református Egyházközség története 1542-re nyúlik vissza, amikor az első törökdúlás után a faluba visszatérő lakosságot protestáns prédikátor látogatja meg. Szavai és igehirdetése halló fülekre és szívekre talál, és az ő munkássága révén jön létre, itt Nagybajomban a Református Egyházközség. 1542-től kezdve zavartalan egyházi élet folyik a Rákóczi szabadságharc végéig. Sikerül az önkormányzatiságot (presbiteri rendszer) és az iskolai oktatást bevezetni. Az első tanító Nagybajomban Szalánki Pál. Az ellenreformáció minden lehetőséget megszűntet és a Türelmi Rendelet után, nyílik lehetősége a reformátusoknak vallásuk gyakorlására. 1780- 1820 között felépítik a templomot, majd a lelkészlakást és végül az iskolát kántortanítói lakással együtt.

Sajnos mára ezekből, az épületekből, csak a templom homlokzat fala maradt fenn. 1852-ben tűzvész következtében leég az iskola, de a következő évben a régi iskola helyén már új iskola várja a tanulni vágyó diákokat. A kántortanítói lakás is ebben az évben újul meg. A II. Világháborúig zökkenőmentes a vallásgyakorlás. A háborúban visszavonuló német csapatok felrobbantják a templomot, amit nagy áldozatok árán sikerül újjáépíteni egyszerűsített formában 1948-ra. 1950. július 3-án az iskola épületét és a szolgálati lakást államosítják. 1991-ben a presbitérium a volt ingatlanjait visszakéri, és 1993-ban meg is kapja a helyi önkormányzattól.

Fotógaléria

Térkép

Cimkék:

Templom- vallás,