Zselic Vidékfejlesztő Közhasznú Egyesület

Részletek:

Kaposvártól 27 km-re, délnyugatra helyezkedik el. Zárt, jellegzetes belső-somogyi település. Nagybajom és Kadarkút között fekszik. A tömegközlekedés nehézkes. A környék éghajlata szélsőséges: száraz, forró a nyár és hideg, száraz a tél. Uralkodó szélirány az északkeleti és délnyugati. A környék talajadottságai gyengék. Az erdőkben szarvasok, vaddisznók, őzek és rókák élnek, de akad fácán és nyúl is. A vizenyős területek fája a nyír és az éger. Csököly nevével először az 1332-37. évi pápai tizedjegyzékben találkozunk. 1382-ben Chukul formában említik az oklevelek. Csokonai Vitéz Mihályt a református templom parókiáján három hétig ápolta Kis Bálint segédlelkész, volt debreceni kollégiumi társa. Itt íródott a Dorottya című vígeposz egy része.

Nagy Sándor, a község jeles személye, Petőfi iskolatársa, az 1848-49-es szabadságharc hadnagya, a forradalom után itt lett lelkész. Csökölyben a fonásszövés elterjedt háziipar volt egykor. Kendert és lent termeltek, amelyekből abroszokat, törülközőket, díszkendőket, lepedőket, ruhákat és halottas holmikat készítettek. A temetéseken viselték a híres fehér gyászt. Az 1760-ban épült katolikus templom és parókia, valamint a barokk református templom műemlék jellegű épületek. Csököly nyolc utcájában közel 400 lakóház van. 1870-ben a település lélekszáma meghaladta a kétezer főt, de már a századfordulón megkezdődött a népesség csökkenés. Népszerű az új kondicionáló terem. Ifjúsági és felnőtt labdarúgócsapat működik.

A polgármesteri hivatallal szemben lévő parkot 1992-ben rendezték, a közepén II. világháborús emlékművet avattak. A zárt település díszes viseletét későig megőrizte. Jeles alkalmakkor néhányan még ma is viselik. Legszebb darabjai a különböző díszítésű kontyok, s leghíresebbje a fehér gyászruha. Nem egy példányát múzeumok néprajzi gyűjteménye őrzi.

Ugyancsak múzeumi tárgyak lettek a hajdani talpasházak. Egy a Szentendrei, egy a Szennai Falumúzeumban áll. A tárgyi népművészet mellett gazdag folklór anyagot őriz a község, ami fel kelti az idegenek érdeklődését. Ennek bemutatására alkalmat kínál az évenkénti falunap. Külföldi vendégek gyakran megfordulnak a településen, főleg vadászok a gazdag vadállomány miatt.

A Világháborúk elhunyt hűseinek emlékműve található a csökölyi emlékparkban.

Csököly római katolikus temploma barokk stílusú 1757-60 között, tornya 1826-ban épült. A katolikus templomot 1760-ban Padányi Bíró Márton püspök építtette. Az 1854-ben Szoldatics Ferenc által festett oltárképen a köpenymegosztó jelenet látható. A szentély barokk freskóin Szent Márton halálát és a halottat feltámasztó jelenetet festették meg. A templomhomlokzat jobb oldali fülkéjében Szent Márton könyvet tartó szobra áll. A település címerében is Szent Márton látható.

Csököly református temploma késő barokk-klasszicista stílusú 1856-ban épült.

A falu egyik nevezetessége a „fehér gyász”, melynek fő jellegzetessége a fehér színű női gyászruha viselete. A csökölyi szőtteseknek egyik sajátos díszítésmódja volt a sáfrányos sárgítás. A sáfrányos ruha a gyászolókat és az öregeket illette.

Fotógaléria

Térkép

Cimkék:

Nincsenek cimkék hozzárendelve!