Zselic Vidékfejlesztő Közhasznú Egyesület

Részletek:

A csaknem nyolcsz??z lakos?? Lad, hat utc??ja rendezett, az ??nkorm??nyzat igyekszik minden eszk??zt megragadni a falu sz?Šp?­t?Šs?Šre. A h??zak mindegyik?Šbe bevezett?Šk a villanyt ?Šs a vizet, a g??zra m?Šg keresik a megold??st. A telefonh??l??zatot is korszer??s?­tett?Šk, ezen k?­v??l a k??zelben ?Šp??l egy szennyv?­zh??l??zat, amely Lad probl?Šm??it is megoldan??. A rendszerv??lt??s ??ta ??lland?? a n?Špess?Šg, de vannak, k??lf??ldi betelep??l??k, akik f??leg az idegenforgalmi szezon ideje alatt ?Šlnek itt.

Kadarkutat elhagyva erd??kkel k??r??lvett takaros telep??l?Šsek sora k??vetkezik, amelyeket az utaz??knak ?Šrdemes D?Šl-Somogy fel?Š aut??zva megtekinteni??k. Hencse ut??n, a megyesz?Škhelyt??l mintegy 35 kilom?Šterre tal??ljuk Ladot, ahol nemcsak a k??rnyez?? t??j, hanem a falu is sz?Šp l??tnival??kat k?­n??l. Lad, kanyarg??s betonutak ?Šs lank??k ??lel?Šs?Šben, Somogy megyehat??r??nak k??zel?Šben Barcst??l 30, Szigetv??rt??l 16 kilom?Šterre fekszik. Innen k??z??ton h??rom ir??nyba is tov??bbhaladhatnak az utaz??k, vas??ttal viszont nem rendelkezik a k??zs?Šg.

A k??zs?Šg temet??kertj?Šben, ahol Somogy tal??n legszebb k??lv??ri??ja is van, v?Šdett mamutfeny??k ??llnak, s Lad egyed??l??ll?? term?Šszeti ?Šrt?Ške a megy?Šben is k??l??nleges kocs??nyos t??lgyfasor. A Lad-Gy??ngy??spusztai ??t ment?Šn t??bb mint egy kilom?Šter hosszan sorakoznak a 120-150 ?Šves, majdnem harminc m?Šter magas t??lgyf??k. A falu sz?Šp l??tv??nyoss??ga ezen k?­v??l a talpash??z, amelyet turistah??zk?Šnt haszn??lnak. A telep??l?Šsen id??nk?Šnt turistacsoportok is megfordulnak, s egyh??zi t??borokat tartanak. Ezen k?­v??l van itt egy j?? ??llapot?? ist??ll???Šp??let, amely a XIX. sz??zad els?? fel?Šben ?Šp??lt, klasszicista st?­lusban.

A telep??l?Šs - amely napjainkban m??r messzir??l csalogatja a tekintetet templomtornyaival - k?Št falu, Magyarlad ?Šs N?Šmetlad egyes??l?Šs?Šb??l j??tt l?Štre. A k??z?Špkorban azonban m?Šg csak egy telep??l?Šs, Lad l?Štezett. Ennek egy pl?Šb??ni??ja is volt, amelyet az 1332-37. ?Švi p??pai tizedjegyz?Škben eml?­tettek el??sz??r. A ter??let azt??n t??bb f??ldbirtokoshoz ker??lt, 1464-ben Ber?Šnyi Benedek, azt??n Baby Gy??rgy, k?Šs??bb pedig Batty??nyi Benedek rendelkezett a ter??let felett.

A k??zs?Šgben 1990-t??l kezdve a falu arculat??nak sz?Šp?­t?Šs?Št ?Šs az infrastrukt??ra fejleszt?Šs?Št tartja legfontosabbnak az ??nkorm??nyzat. A beruh??z??sok sor??n t??bb utca is meg??jult, a polg??rmesteri hivatal t??bb milli?? forintot ??ldozott erre a c?Šlra. Lad kiemelked?? nevezetess?Šge a Hoyos Miksa f?Šle gr??fi kast?Šly: egy f?Šlezer n?Šgyzetm?Šteres, k?Štszintes sz?Šp ?Šp?­tm?Šny. A n?Šhai tenger?Šszkapit??ny egzotikus n??v?Šnyeket is telep?­tett 28 hekt??ros parkj??ba, amelyet 1943-ban v?Šdett?Š nyilv??n?­tottak. Rendk?­v??l ?Šrt?Škes n??v?Šnyritkas??gok teszik egyed??l??ll??v?? az ?Šp??let k??rny?Šk?Št. Hoyos Miksa, aki megsz??llott gy??jt?? is volt, a kocs??nyos t??lgy ?Šs a juhar mell?Š Kelet-K?­n??b??l sz??rmaz?? szillevel?? gumif??t, tiszaf??t telep?­tett ?Šs megtal??lhatjuk a feny??f??kat is sz??mtalan ??r??kz??ld t??rsas??g??ban. A birtok napjainkban egy v??llalkoz?? tulajdon??ban van, aki el szeretn?Š adni az ?Šp?­tm?Šnyt, amelyb??l sz??lloda vagy szoci??lis otthon is lehetne.

L?Šleksz??m: 700 f??

Ladon sz?Šp ?Šs modern iskol??ban tanulhatnak az ??ltal??nos iskol??sok, amelyet egy v??llalkoz?? ?Šp?­tett. A k??zs?Šg a kast?Šlyt adta cser?Šbe a nyolc tantermes, tornatermes korszer?? int?Šzm?Šny?Šrt, ??m az sajnos csak alacsony kapacit??ssal m??k??dik. A faluban kev?Šs az iskol??skor?? gyermek, a fenntart??s k??lts?Šgei pedig alaposan megterhelik az ??nkorm??nyzat k??lts?Šgvet?Šs?Št.

A ladiak nagy gondja, hogy a k??rny?Šken igen kev?Šs a munkahely, a v??rosok - Kaposv??r, Barcs ?Šs Szigetv??r - viszonylag t??vol vannak innen. Kor??bban a ladi Aranyhomok Termel?? Sz??vetkezet ny??jtott a helybelieknek keny?Šrkeresetet, azonban ez cs??dbe jutott. Az itt ?Šl??k munkahelyek teremt?Šs?Št rem?Šlik a kast?Šly majdani tulajdonosait??l. Az ?Šp??letben esetleg vad??szkast?Šlyt vagy id??sek otthon??t lehetne kialak?­tani. El??bbi a turizmus fellend??l?Šs?Št hozn?? a t?Šrs?Šgbe, ut??bbi a megye szoci??lis ell??t??s??t sz?Šles?­ten?Š.

1910-ben ?Šp?­tett?Šk a mai polg??rmesteri hivatalt. Ebben a k??rjegyz??s?Šg is helyet kapott. Az ?Šp??let, amellett hogy otthont ad a falu k??zigazgat??s??nak, gyakran t??rsadalmi rendezv?Šnyek sz?­nhelye is, ?Šs rendszeresen itt pr??b??lnak a Tin??di Lantos Sebesty?Šnr??l elnevezetett k??rus tagjai is.

A ladiak t??bbs?Šge katolikus, k??z??l??k csaknem sz??zan rendszeresen j??rnak templomba. Az els?? katolikus templomot a XVII. sz??zadban ?Šp?­tett?Šk. A telep??l?Šsen ?Šl??k igyekszenek programokat szervezni maguknak. Ennek egyik mozgat??ja a Tin??di Lantos Sebesty?Šn nev?Št visel?? vegyeskar, amely t??bb rendezv?Šnyen is nagy sikerrel szerepelt. Ezen k?­v??l jeles l??tv??nyoss??g a sz??reti felvonul??s, a falu fiataljait pedig az ??jj???Šledt cserk?Šszmozgalom igyekszik mozg??s?­tani. ??rdekess?Šg, hogy megalakult a n??i futballcsapat, amely sz?Šp sikereket ?Šr el a ter??leti kisp??ly??s bajnoks??gokon.

Az idegenforgalom miatt alak?­tott??k ki a talpash??zat sz??ll??v??. Ehhez 2001-ben mell?Šk?Šp??leteket alak?­tottak ki. Ami?Šrt rem?Šnykednek a helyiek a turist??k ?Šrkez?Šs?Šben az, hogy ker?Škp??ros t??ra??tvonal vezet ??t a k??zs?Šgen.

L??tnival??k

Az egykori Hoyos-kast?Šly, mely angol vad??szkast?Šly st?­lusban ?Šp??lt, kora nevezetes l??tv??nyoss??ga volt.
A kast?Šly egykor n?Šgyezer k??tetes k??nyvt??rral rendelkezett ?Šs biedermeyer b??torzattal volt berendezve. Angolparkj??ban szobormaradv??nyok ?Šs egy r?Šgi kolostor eml?Škei l??that??k.
Az int?Šzm?Šny a kilencvenes ?Švekben ?Šp??lt, s t??bb mint sz??zmilli?? forintba ker??lt. Az ?Šp??let mell?Š egy szolg??lati lak??st ?Šs tornatermet is fel?Šp?­tettek. Id??k??zben a v??llalkoz?? t??nkrement, ?­gy a kast?Šly m?Šg mindig ??resen ??ll. Az iskola elk?Šsz??lt, azonban az ??nkorm??nyzatnak ?Švente harmincmilli?? forintj??ba ker??l a fenntart??sa. Az int?Šzm?Šny pedag??gusai egy?Šbk?Šnt a hagyom??nyos 1.-8 oszt??lyos iskolarendszerben oktatj??k a ladi ?Šs k??rny?Škbeli gyerekeket.

A ladi katolikus templom t??rt?Šnete az 1880-as ?Švekn?Šl kor??bbra ny??lik vissza. Ekkor esett ??t egy nagyobb fel??j?­t??son. A mai ?Šp??let a harmadik a k??zs?Šgben, az els?? egy fatemplom volt a falu m??sik r?Šsz?Šn. A mis?Šket a helyben ?Šl?? Stix Tam??s pl?Šb??nos celebr??lja. Ladon ?Šs a k??rny?Škbeli falvakban ?Šl?? fiatalok is ?Šrdekl??dnek a vall??s ir??nt: ok egy csoportban, a Kereszt?Šny Ifj??s??gi Klub rendezv?Šnyein ismerkednek vall??sukkal.
A r??mai katolikus templom ma is korszer??: h??sz ?Šve a belseje ?Šs a padozata is f??t??tt. Az egyh??zi int?Šzm?Šny k??l??nleges l??tnival??t k?­n??l, Barab??s Mikl??snak vannak itt festm?Šnyei: ezek a Szent J??zsefet ?Šs Szent L??szl??t ??br??zol?? olt??rk?Špek.

A XIX. sz??zad k??zep?Šn ?Šp?­tett?Šk fel a r??mai katolikus k??poln??t, melyet a helyi lakoss??g mellett a turist??k is sz?­vesen keresnek fel. A m??eml?Šk?Šp??let neoromantikus st?­lusban ?Šp??lt, t??rt?Šneti ?Šrdekess?Šge, hogy gr??f Csinderi L??szl?? csal??di s?­rboltja f??l?Š ?Šp?­ttette.

A telep??l?Šs legr?Šgebbi egyh??zi int?Šzm?Šnye, a reform??tus templom 1840-ben ?Šp??lt. H??sz ladi rendszeren j??r az istentiszteletekre, amelyeket a k??rnyez?? telep??l?Šsek lelk?Šszei tartanak. Ladnak 1956 ??ta - amikor m??rt?­rhal??lt halt az itteni pl?Šb??nos - nincs reform??tus egyh??zi szem?Šlye. A reform??tus templom egy?Šbk?Šnt rossz ??llapotban van, ez?Šrt a szertart??sokat a par??ki??n tartj??k.

Fotógaléria

Térkép

Cimkék:

Nincsenek cimkék hozzárendelve!