Zselic Vidékfejlesztő Közhasznú Egyesület

Részletek:

A csaknem nyolcszáz lakosú Lad, hat utcája rendezett, az önkormányzat igyekszik minden eszközt megragadni a falu szépítésére. A házak mindegyikébe bevezették a villanyt és a vizet, a gázra még keresik a megoldást. A telefonhálózatot is korszerűsítették, ezen kívül a közelben épül egy szennyvízhálózat, amely Lad problémáit is megoldaná. A rendszerváltás óta állandó a népesség, de vannak, külföldi betelepülők, akik főleg az idegenforgalmi szezon ideje alatt élnek itt.

Kadarkutat elhagyva erdőkkel körülvett takaros települések sora következik, amelyeket az utazóknak érdemes Dél-Somogy felé autózva megtekinteniük. Hencse után, a megyeszékhelytől mintegy 35 kilométerre találjuk Ladot, ahol nemcsak a környező táj, hanem a falu is szép látnivalókat kínál. Lad, kanyargós betonutak és lankák ölelésében, Somogy megyehatárának közelében Barcstól 30, Szigetvártól 16 kilométerre fekszik. Innen közúton három irányba is továbbhaladhatnak az utazók, vasúttal viszont nem rendelkezik a község.

A község temetőkertjében, ahol Somogy talán legszebb kálváriája is van, védett mamutfenyők állnak, s Lad egyedülálló természeti értéke a megyében is különleges kocsányos tölgyfasor. A Lad-Gyöngyöspusztai út mentén több mint egy kilométer hosszan sorakoznak a 120-150 éves, majdnem harminc méter magas tölgyfák. A falu szép látványossága ezen kívül a talpasház, amelyet turistaházként használnak. A településen időnként turistacsoportok is megfordulnak, s egyházi táborokat tartanak. Ezen kívül van itt egy jó állapotú istállóépület, amely a XIX. század első felében épült, klasszicista stílusban.

A település - amely napjainkban már messziről csalogatja a tekintetet templomtornyaival - két falu, Magyarlad és Németlad egyesüléséből jött létre. A középkorban azonban még csak egy település, Lad létezett. Ennek egy plébániája is volt, amelyet az 1332-37. évi pápai tizedjegyzékben említettek először. A terület aztán több földbirtokoshoz került, 1464-ben Berényi Benedek, aztán Baby György, később pedig Battyányi Benedek rendelkezett a terület felett.

A községben 1990-től kezdve a falu arculatának szépítését és az infrastruktúra fejlesztését tartja legfontosabbnak az önkormányzat. A beruházások során több utca is megújult, a polgármesteri hivatal több millió forintot áldozott erre a célra. Lad kiemelkedő nevezetessége a Hoyos Miksa féle grófi kastély: egy félezer négyzetméteres, kétszintes szép építmény. A néhai tengerészkapitány egzotikus növényeket is telepített 28 hektáros parkjába, amelyet 1943-ban védetté nyilvánítottak. Rendkívül értékes növényritkaságok teszik egyedülállóvá az épület környékét. Hoyos Miksa, aki megszállott gyűjtő is volt, a kocsányos tölgy és a juhar mellé Kelet-Kínából származó szillevelű gumifát, tiszafát telepített és megtalálhatjuk a fenyőfákat is számtalan örökzöld társaságában. A birtok napjainkban egy vállalkozó tulajdonában van, aki el szeretné adni az építményt, amelyből szálloda vagy szociális otthon is lehetne.

Lélekszám: 700 fő

Ladon szép és modern iskolában tanulhatnak az általános iskolások, amelyet egy vállalkozó épített. A község a kastélyt adta cserébe a nyolc tantermes, tornatermes korszerű intézményért, ám az sajnos csak alacsony kapacitással működik. A faluban kevés az iskoláskorú gyermek, a fenntartás költségei pedig alaposan megterhelik az önkormányzat költségvetését.

A ladiak nagy gondja, hogy a környéken igen kevés a munkahely, a városok - Kaposvár, Barcs és Szigetvár - viszonylag távol vannak innen. Korábban a ladi Aranyhomok Termelő Szövetkezet nyújtott a helybelieknek kenyérkeresetet, azonban ez csődbe jutott. Az itt élők munkahelyek teremtését remélik a kastély majdani tulajdonosaitól. Az épületben esetleg vadászkastélyt vagy idősek otthonát lehetne kialakítani. Előbbi a turizmus fellendülését hozná a térségbe, utóbbi a megye szociális ellátását szélesítené.

1910-ben építették a mai polgármesteri hivatalt. Ebben a körjegyzõség is helyet kapott. Az épület, amellett hogy otthont ad a falu közigazgatásának, gyakran társadalmi rendezvények színhelye is, és rendszeresen itt próbálnak a Tinódi Lantos Sebestyénrõl elnevezetett kórus tagjai is.

A ladiak többsége katolikus, közülük csaknem százan rendszeresen járnak templomba. Az első katolikus templomot a XVII. században építették. A településen élők igyekszenek programokat szervezni maguknak. Ennek egyik mozgatója a Tinódi Lantos Sebestyén nevét viselő vegyeskar, amely több rendezvényen is nagy sikerrel szerepelt. Ezen kívül jeles látványosság a szüreti felvonulás, a falu fiataljait pedig az újjáéledt cserkészmozgalom igyekszik mozgósítani. Érdekesség, hogy megalakult a női futballcsapat, amely szép sikereket ér el a területi kispályás bajnokságokon.

Az idegenforgalom miatt alakították ki a talpasházat szállóvá. Ehhez 2001-ben melléképületeket alakítottak ki. Amiért reménykednek a helyiek a turisták érkezésében az, hogy kerékpáros túraútvonal vezet át a községen.

Látnivalók

Az egykori Hoyos-kastély, mely angol vadászkastély stílusban épült, kora nevezetes látványossága volt.
A kastély egykor négyezer kötetes könyvtárral rendelkezett és biedermeyer bútorzattal volt berendezve. Angolparkjában szobormaradványok és egy régi kolostor emlékei láthatók.
Az intézmény a kilencvenes években épült, s több mint százmillió forintba került. Az épület mellé egy szolgálati lakást és tornatermet is felépítettek. Időközben a vállalkozó tönkrement, így a kastély még mindig üresen áll. Az iskola elkészült, azonban az önkormányzatnak évente harmincmillió forintjába kerül a fenntartása. Az intézmény pedagógusai egyébként a hagyományos 1.-8 osztályos iskolarendszerben oktatják a ladi és környékbeli gyerekeket.

A ladi katolikus templom története az 1880-as éveknél korábbra nyúlik vissza. Ekkor esett át egy nagyobb felújításon. A mai épület a harmadik a községben, az első egy fatemplom volt a falu másik részén. A miséket a helyben élő Stix Tamás plébános celebrálja. Ladon és a környékbeli falvakban élő fiatalok is érdeklődnek a vallás iránt: ok egy csoportban, a Keresztény Ifjúsági Klub rendezvényein ismerkednek vallásukkal.
A római katolikus templom ma is korszerű: húsz éve a belseje és a padozata is fűtött. Az egyházi intézmény különleges látnivalót kínál, Barabás Miklósnak vannak itt festményei: ezek a Szent Józsefet és Szent Lászlót ábrázoló oltárképek.

A XIX. század közepén építették fel a római katolikus kápolnát, melyet a helyi lakosság mellett a turisták is szívesen keresnek fel. A műemléképület neoromantikus stílusban épült, történeti érdekessége, hogy gróf Csinderi László családi sírboltja fölé építtette.

A település legrégebbi egyházi intézménye, a református templom 1840-ben épült. Húsz ladi rendszeren jár az istentiszteletekre, amelyeket a környező települések lelkészei tartanak. Ladnak 1956 óta - amikor mártírhalált halt az itteni plébános - nincs református egyházi személye. A református templom egyébként rossz állapotban van, ezért a szertartásokat a parókián tartják.

Fotógaléria

Térkép

Cimkék:

Nincsenek cimkék hozzárendelve!