Böhönye
Részletek:
Böhönye Somogy megye nyugati felének közepén a Belső-Somogyi dombság peremén fekszik. A településen keresztezik egymást a 61-es, és a 68-as főútvonalak, valamint áthalad rajta a Balatonszentgyörgy-Somogyszob vasútvonal. Településünk a Belső-Somogy Ny-i szélén helyezkedik el úgy, hogy még részét képezi a Marcali-hát, és már belenyúlik a Boronka melléki aránylag sík, homokos, lápos, erdővel borított tájvédelmi körzetbe.
A lankás somogyi dombok növénytársulásai gyönyörűek, sok túrázót vonzanak a térségbe. Böhönyét minden irányból erdő veszi körül, a Dávod puszta környéki erdőket természetvédelmi területté nyilvánították, a Boronka tájvédelmi körzet pedig ritka madárállományáról híres. A környék a vadászok előtt sem ismeretlen, a hazai és külföldi vadászok előszeretettel keresik fel nemes vadjai miatt.
Eredetünket a Bő nemzetségtől származtatjuk. Műemlék épületeink teljes egészében az 1700-as évekből valók. Amikor is a dégi Festetics család birtokába került a település.
A legfejlettebb időszakát az 1900-as évek elejére érte el.
Ma teljes infrastruktúrával rendelkezünk.
Jelen van a mezőgazdaság, a szőlő-gyümölcsös az erdő és nagy vad.
Általános tudnivalók
A Marcali kistérségen belül Böhönye 10 egységből álló mikro térségi központ. Három település körjegyzőségi székhelye. Körjegyzőségéhez két község, Nemeskisfalud, Szenyér és egy külterületi hely, Terebezdpuszta tartozik.
Böhönyén tíz települést ellátó rendőrőrs, 9 települést magába foglaló szociális és gyermekvédelmi társulás, idősek klubja, 2×2 csoportos óvoda, 8 osztállyal 14 tanulócsoportos iskola, 1 tagiskola, alapfokú művészeti iskola, kihelyezett zeneiskola, 6 településre kiterjedő oktatási társulás működik. Az egészségügyi ellátást orvosi rendelő és gyógyszertár biztosítja. Az ivóvíz, villany, földgáz, telefon 100%-ban, a szennyvízcsatorna hálózat 80%-ban kiépített.
Története
Böhönye a honfoglalás korában a Bő nemzetség birtoka volt. A 16. századtól a Zágrábi Püspökséghez tartozott. A Böhönye nevet először egy 1536-os okiratban olvashatjuk. A falu 18. századtól a 2. világháborúig a Festetics család tulajdona volt. A 19. század második felében mezővárosi ranggal büszkélkedhetett. A 19. század hatvanas éveiben sakktáblaszerűen kialakított, mérnöki pontossággal tervezett, egyenes utcákból álló településszerkezet jött létre.
Böhönyén született Forbáth (Fuchs) Imre Prágában alkotó magyar orvos, költő és újságíró (1898–1967).
Látnivalók
A település római katolikus temploma 1765-ben készült el. Az egyházi intézmény istentiszteleteit látogatják, egyébként mindkét egyházközség közepes számú hívővel éli hitéletét. A faluban évente kétszer tartanak búcsút: júliusban Illés, októberben pedig Vendel napján, mindkettőt a betakarításokat követő pihenőidőszakban. A rendezvények nagyon népszerűek, több százan vesznek részt a színes programokon. A református hitközösség - Kurátor a Böhönyei Református Templomért - alapítványt is létrehozott imahelyük érdekében. A katolikus templommal szemben áll a II. világháború áldozatainak tiszteletére emelt emlékmű.
1993-ban avatták fel azt német-magyar katonai temetőt, amely nemzetiségre való tekintet nélkül magába fogadja a második világháború egyszerű katonáit. A hajdan katolikus temetőként, majd kegyeleti parkként használt, közel egyhektáros területen háromezer katonának alakítottak ki nyughelyet. A megye egész területéről ide szállítják a II. világháborúban-Somogyban elhunyt német katonák földi maradványait, eddig 2240-et helyeztek el, a sírok gondozásáról egy német szervezet gondoskodik. A temetőt 2003-ban bekerítették, és parkosították a területét.
Böhönye szívében, a községháza zászlótartó oszlopától egészen református templomig húzódik a község szép - fagyalsövényekkel határolt - parkja, ahol 2000-ben millenniumi emlékparkot avattak. Ekkor Böhönye millenniumi emlékzászlót, megyezászlót és címert is kapott. A parkban a fiatal csemeték mellett évszázados fák is vannak. A szép természeti látványosság érdekessége egy több mint 300 esztendős tölgy, amelynek kerülete meghaladja a nyolc métert.
A falu élénk sportélettel büszkélkedhet, az iskola udvarán 1992-ben készült el a 450 négyzetméteres küzdőterű sportcsarnok, amely a diáksport mellett a település felnőtt lakosságának mozgását biztosítja. A 2004-ben indult beruházásban kicserélték a csarnok padlóját a sokkal korszerűbb műanyagra. A megújult Művelődési ház a helyi kultúra ügyét tartja fontosnak. Ebben klubok működnek, német nyelvtanfolyamokat és kiskerti tanácsadást is tartanak, rendszeresen szerveznek különböző programokat. Több sportegyesület is működik: van futball és kézilabda szakosztály, amelyeknek versenyzői szép sikereket értek el a különböző bajnokságokban. Az igazolt versenyzők mellett a helybeliek is otthon érzik magukat a sportpályákon: többen atletizálnak, fociznak és kézilabdáznak.
A Horgász Egyesületnek csaknem százötven tagja van. Tulajdonukba került a település határában lévő Pósa-tó, amelynek környékét 1996-ban parkosították. A környék igazi horgászparadicsom. Több mint százan rendszeresen pecáznak a 3,5 hektáros vízmederben, amelyben honos a ponty, az amur, a süllő, a csuka és a kárász. Évente több versenyt is rendeztek itt. Jelenleg nagy gondot jelent a csapadék hiánya, aszályos időszakban a víz pótlására nincs megoldás. A településen amúgy gyakoriak a társadalmi szerveződések, a horgászokon kívül működik a tűzoltóknak, a sportolóknak, és a polgári védelemnek egyesülete, tevékenykedik a Böhönyéért Somogyért Egyesület, s alapítványt hoztak létre a közbiztonságért is.
A településre látogatóknak érdemes még meglátogatnia Nepomuki Szent János szobrát a Rinya-patak partján, amely immár 200 éves műemlék. Ezen kívül itt van egy kétszáz esztendős kápolna, ahol a főoltárt díszítő kép Elizeus prófétát ábrázolja, amint Illés szekerén az égbe megy. Az alkotás 1770 körül készült, készítője ismeretlen. A faluban tett sétának érdekes állomása lehet a harangláb és az 1700-as években épült talpasház is.
Cimkék:
Nincsenek cimkék hozzárendelve!