Zselic Vidékfejlesztő Közhasznú Egyesület

Részletek:

Somogy megyében, Kaposvártól öt kilométerre, nyugatra fekszik Kaposújlak. A falut kettészeli a 61-es főút és a Kaposvár-Gyékényes vasútvonal is. Ennek ellenére egyáltalán nincs nagy zaj a településen. A 61-es főút Kaposvárt elkerülő szakasza ugyanis a szomszédos Kaposmérő után tereli vissza a forgalmat erre az országútra, így csak az jön erre, akinek a falu vagy a város az úti célja.

Kaposújlak - főként az új utcák és lakóövezetek nyitása óta - szinte már egy kertváros látszatát kelti. Dinamikus fejlődésének köszönhetően, azon kevés település közé tartozik, melynek folyamatosan nő a lakossága, s egyre több fiatal költözik ide a városból. A közlekedés kiváló - a buszok gyakran járnak mind a város, mind az ellenkező irányba -, gépjárművel alig öt perc a megyeszékhely határa, s 10 perc alatt a belvárosba is el lehet jutni. Még az sem kíván különösebb fáradságot, ha valaki kerékpárral közlekedik. A beton és füves felszállópályával rendelkező repülőtéren jelenleg sport- és mezőgazdasági célú tevékenység folyik. A jó idő közeledtével az égen megszaporodnak a vitorlázók és a motoros gépek, valamint a színes kupolájú lassan ereszkedő ejtőernyősök és siklóernyősök is. A hatalmas sík területen különböző programokat - egyebek mellett autóstalálkozókat, motoros streetfighter bemutatót, repülős gyermeknapokat - szoktak rendezni

Kaposújlakot észak felől lankás dombok határolják, ahol többnyire mezőgazdasági termelés folyik. A hullámzó gabonatáblák és a fás-bokros rétek fölött gyakran látni táplálékukat kereső ragadózó és vízimadarakat. A környék földrajzi változatosságát és állatvilágának sokszínűségét gyarapítja a falu déli részén lévő dombos, erdős vidék. Itt folyik a Kapos folyó is, melyet a település határán túl már nádasok és lápos területek kísérnek végig. Ezek a nedves rétek számos védett állat- és növényfaj élőhelyét biztosítják.

A környék talán legismertebb erdeje Szarkavár, ahol a Somssich-család kastélya és mauzóleuma áll. Az egykori grófi birtok jelenleg magánkézben van, és szállóként várja a vendégeit. A kriptát és a hozzá tartozó épületet a közelmúltban újították fel, méltó nyughelyet adva a grófi család tagjainak.

Kaposújlak négy részből áll. A régi, úgynevezett belső falu, a Kapos folyótól délre fekszik, s többnyire idős emberek lakják. Az utcaképet régi stílusú, egységesen épített tornácos házak alkotják. Az elkerülhetetlen fejlődést jelzi, hogy e házak többségét is újítják fel, bővítik, és állítják helyre a régi séma szerint. Itt áll a helyiek egyik büszkesége, az ökumenikus harangláb. Ezt az épületet az 1990-es rendszerváltás után újították fel és elhelyezték az oldalán az első és második világháborúban meghalt újlakiak márványtábláját. Az első világégés névsora tíz, a második 13 lakosnak állít örök emléket. Temploma a helyi lakók összefogásának köszönhetően 2008-ban épült, a község első temploma a település központjában. Ezen a főút melletti részen van az önkormányzat, a vasúti megálló, egy játszótér és a sportpálya.

A 61-es útra merőlegesen nyitottak 2004-ben egy új utcát, melyben gombamód szaporodnak az új családi házak. Leginkább az új, mediterrán stílusú egyszintes lakások dominálnak, szépen parkosított udvarokkal. A lakók főként fiatal kisgyerekes családok, akik a nyugalmat, a jó közösséget és a város közelségét keresték életük további színterének. Kaposújlak harmadik része a hosszú és egyenes Dózsa György utca és környéke. Ez esik legközelebb Kaposvárhoz, s innen lehet eljutni a repülőtérre is. Ezen kívül még egy lakott terület van, ám ez kissé messzebb esik a falutól. A külterületnek számító Szarkavárt csak a 610-es főútról lehet gépjárművel műúton megközelíteni. Kaposújlak közlekedés szempontjából szinte már a megyeszékhely része, ám a település lakói mindenképpen szeretnék megőrizni függetlenségüket, s a sorsuk illetve a falu irányítását a saját kezükben tartani.

Napjaink

Kaposújlak folyamatosan fejlődik, s mindezt támasztja alá az is, hogy a szolgáltatásokat és az életkörülményeket is folyamatosan javítják. A 2003-ban nyitott két új utca és a hozzá tartozó ötven telek eladása csak a kezdet volt. Az önkormányzat további területet jelölt ki újabb lakóövezetnek.

Megvalósult a településen a szelektív hulladékgyűjtés, új ivóvízkút épült, három korszerű, fajátékokkal felszerelt játszóteret alakítottak ki a falu különböző részein. Felépült a katolikus templom.
Kaposújlak gazdaságának sikerét elsősorban a város közelségének köszönheti. A letelepedni szándékozókhoz hasonlóan, több vállalkozás is ide tette székhelyét. Elsősorban a főút miatti jó megközelíthetőség és a beépítetlen területek, amelyeket az önkormányzat hasznosításra ajánlott fel.

A népesség az utóbbi években lassan emelkedik és fiatalodik. Korábban a lakosság többsége a mezőgazdaságból élt, az 1960-as évektől kezdve azonban az ipar vette át a főszerepet. Ma az aktív korú munkavállalók többsége a közeli megyeszékhelyen talál munkát. A repülőtérre 1995-decemberében az amerikai hadsereg IFOR helikopteres egysége települt, amelyet később az SFOR helikopteres és szárazföldi utánpótlást biztosító egysége váltott fel. A katonai alakulat mindössze néhány évig, a boszniai válság megszűnéséig tartózkodott a repülőtéren. A reptér ma már magántulajdonban van, fejlesztése folyamatosan történik.

Kaposújlakon jelenleg két bolt és két presszó üzemel. A postai szolgáltatást postamesterség látja el. Az orvosi rendelő a polgármesteri hivatal mögött áll, a háziorvos hetente kétszer rendel helyben. A rászorulók a kaposmérői idősek klubjából kapnak szociális étkeztetést. Az óvodai és az iskolai feladatokat, fenntartási szerződés alapján Kaposvár Önkormányzata látja el. A kulturális élet központja a faluház, amely a belső faluban található a haranglábbal szemben. Mivel az épület régi, és bővíteni nem lehet, ezért az önkormányzat egy újat szeretne építtetni Kaposújlak új központjában. A faluházban egyébként rendszeresen nyílnak kiállítások. Itt működik az ifjúsági és a nyugdíjasklub is. Utóbbi 2003-ban alakult, jelenleg már hetvennél is több tagja van. Havonta tartanak rendezvényeket, kirándulásokat szerveznek, megünneplik a nőnapot és a férfinapot. Rendszeresen hívnak vendégelőadókat, akik tanácsokat adnak az érdeklődőknek például közbiztonsági, kertápolási kérdésekben. A gyermekeknek hetente tart foglalkozásokat az ifjúsági referens.

A község visszatérő rendezvénye a falunap.

A falunak van egy háromezer kötetes könyvtára is, e-Magyarország ponttal. A helyi sportklub labdarúgói a megyei negyed osztályban szerepelnek.

Látnivalók

Szarkavár Somssich-kastély

A szarkavári erdőben álló kastély története az 1800-as évekre nyúlik vissza. Gróf Somssich Pongrác 1824-ben vásárolta meg a földbirtokot, amelyre 1831-ben építette fel klasszicista stílusú kastélyát. Ez képezi a jelenlegi épületközépső tömbjét. 1885-ben gróf Somssich Józef nagyobbíttatta meg a kastélyt s építtette át eklektikus stílusban. Az épület keleti bejáratához két oszlopon álló erkélyt helyezett el. Az északi homlokzatot szintén megtoldotta egy földszintes, lapos tetős neoreneszánsz mellvédfalas résszel. Ő emeltette a kastély mellett álló víztornyot is, amely az egykori Újlaki-vár tornyának alapjain áll. Ezt idézi a torony tetejének bástyaszerű kialakítása is. Mivel a torony dombtetőn áll és kiemelkedik a környék épületei közül, a helyiek elmondása megalapozottnak tűnik. Szerintük jó időben innen látni lehet a Balaton-parti hegyek vonulatait is.

A kápolna melletti parkban állítottak fel 2002-ben egy keresztet, amely a Szarkaváron elhunytak emlékét őrzi. A kastélyparkban ugyanis a világháború idején internáló tábor működött. Nem messze az erdőben emeltek egy másik emlékművet is, a Somssich család mauzóleumát. A gyönyörűen helyreállított épületet és a körülötte lévő kriptákat nagy figyelemmel gondozzák. A sírhelyig egy gesztenye fasor vezet. E területen fekhetett egykor Szarkaberki falu is, melyet 1443-ban Kaposújvár részeként soroltak fel. A terület 1944-ig volt a Somssich család birtokában. Az államosítás után, 1997-ben vásárolta meg a jelenlegi tulajdonosa, az Esküdt és Társai Kft.

Harangláb

A belső faluban, egy útkereszteződésben áll az ökumenikus harangláb. A helyiek rendkívül büszkék erre a toronyra, hiszen templomuk nem lévén, e torony harangjai jelzik az idő múlását. Itt helyezték el a világháború áldozatainak neveit őrző márványtáblát is.

Kaposújlaki Nagyboldogasszony templom

Kaposújlak község számára évtizedeken át megoldatlan problémát jelentett a saját templom hiánya. A településen élő katolikus hívek kényszermegoldásként, a szarkavári műemlék kastély kápolnájában bizonyos időközönként vehettek részt Isten tiszteleteken. Ez a lehetőség azonban több szempontból is hagyott kívánni valókat maga után, nem volt alkalmas a hívők igényeinek maradéktalan kielégítésére.

Időközben a Romai Katolikus Egyház templomépítésre alkalmas telket kapott ajándékba a községben, mely a sportpálya szomszédságában helyezkedik el. 2003-ban, az egyház kezdeményezésére Dabóczi József elkészítette a leendő katolikus templom felépítéséhez szükséges terveket.

A mintegy 160 négyzetméteres építményben megtalálható szentély szolgált színhelyéül, a 2006. december 16-án megrendezett karácsonyi ünnepváró műsornak, mely során Kirics Jenő festőművészt Kaposújlak Díszpolgárává avatták.

Kaposújlak Község Önkormányzatának épülete

A Kossuth Lajos utca 10 szám alatt található telek ad otthont A Kaposújlaki Önkormányzat épületének. Az Önkormányzati hivatalon kívül a Kaposújlaki könyvtár és az E-pont Magyarország által létrehozott internetezési lehetőséget biztosító állomás is itt található meg. Maga az épület nagy múltra tekint vissza. A 2000-es év nyarán poszthumusz Díszpolgári címmel kitüntetett kaposújlaki kántor-tanító, Tódor János élt itt 1935-től 1961-ig. Ennek az időszaknak állít emléket az épület oldalán található emléktábla. A kántor-tanítói lakáshoz természetesen iskola is tartozott. a régi iskola épülete ma a az orvosi rendelőnek ad otthont. Azt hogy itt régen a fiatal kaposújlakiak elméjét pallérozta bölcs tanítójuk, az épület bejáratánál felállított fatábla szimbolizálja.

A rendelő előtti területet elhagyva. Impozáns mesterművek tárulnak az idelátogatók szeme elé. A Kirics Jenő kezemunkáját dicsérő Turul szobrot, illetve a Dabóczi József álltal készített Mesebeli Falu elnevezésű rézdomborművet 2010. augusztus 19-én ünnepélyes keretek között adták át, méltón ünnepelve államalapításunkat. A szobrokat elhagyva, az Önkormányzat épületének előterében gondosan kialakított, ápolt környezetben fajátszótér nyújt kikapcsolódást a falu gyermekeinek. A megpihenni vágyó szülőket kényelmes padok várják a játszótér szomszédságában.

A Mesebeli Falu

A Dabóczi József által készített rézdomborítás magán viseli a szerző alkalmazott stílusirányzatainak mindegyikét. Aki látta már a templomban lévő szentek figuráit, a kadarkúti vagy a helyi művelődési házban rendezett kiállítást, az azonnal megérzi, hogy ez a munka stílusegyveleg. Van itt népvándorláskor, népművészet (varrottas, mézeskalács), stilizált, egyszerűsített természetelvűség, (naturalizmus) és barokkos szertelenség.

Fotógaléria

Térkép

Cimkék:

Nincsenek cimkék hozzárendelve!