Zselic Vidékfejlesztő Közhasznú Egyesület

Részletek:

Rinyakovácsi Kaposvártól délnyugatra fekszik. A Kiskorpádot Kadarkúttal összekötő útról közelíthető meg, egy kilométeres bekötőúton. Zsáktelepülés; vasúti összeköttetése 13 kilométerre van Jákó-Nagybajomban.

Tölgy-, fenyő- és akácerdők övezik, amelyek nemcsak gombában, hanem õzben, nyúlban, szarvasban és fácánban is gazdagok.

Rinyakovácsi a Lábodi-Rinyától északkeletre a Kadarkút, Csököly és Gige által képzett háromszögön belül lévő falu. neve az itt élt középkori királyi kovácsokra utal, az előtag pedig a Rinya-patak mellettiséget jelöli. Az őskori ember által is lakott községre vonatkozó első okleveles adatok a XIV. század elejéig nyúlnak vissza. Az 1332-37. évi pápai tizedjegyzék szerint már plébániája is volt. A XVI. században elpusztult és 1720-ban kezdett újból betelepülni. Ekkor, mint puszta Gigéhez tartozott. 1828-ban összeírt 47 házban 99 adózó, 47 jobbágygazda élt. Az úrbéri birtokrendezés 1858-ban volt. 1925-ben a község területének nagy részét szántóként, a kisebbiket pedig rétként, szőlőként és legelőként művelték.

A zömében kis- és középparaszti birtok mellett 1935-ben a legnagyobb terültet hg. Esterházy Pál birtokolta. 1945-ös földosztáskor 63-an jutottak földhöz. 1952 és 1956 között az "Igazság" Mezőgazdasági Termelőszövetkezeti Csoport, 1960 és 1973 között pedig a "Petőfi" MgTsz adott munkalehetőséget a helyieknek. A legutóbbi statisztikai felmérés idején, 1994-ben egyébként továbbra is döntően szántóföldi gazdálkodás folyt Rinyakovácsiban. A század első felében négy cséplőgép- és két malomtulajdonos, továbbá néhány bognár, kovács, valamint kőműves képviselte az ipart. Az 1850-es népszámláláskor 403, 1870-ben 415, 1900-ban pedig 344 ember élt a községben.

Ezt követően 1990-ig felére csökkent (170 fő) a falu lakossága. 1994-ben - a korábbiakhoz képest némi lélekszám emelkedést mutatva - 180 lelkes öregedő községként jellemezték. A reformátusok 1900-ban 76 %-os többséget alkottak. 1930ban azonban a katolikusok aránya már a fele volt. A század első felében a református népiskolában tanultak a gyermekek. Az államosítás után, 1975-ig a helyi általános iskolában folyt az oktatás. Napjainkban az iskolások Csökölybe járnak. Műemléki jellegű épülete a népi lakóház.

www.kadarkutikisterseg.hu/index.php?menu=telepulesek&t_id=19

Fotógaléria

Térkép

Cimkék:

Nincsenek cimkék hozzárendelve!