Zselic Vidékfejlesztő Közhasznú Egyesület

Részletek:

A Zselic d?�lnyugati lank??in, 33 kilom?�terre Kaposv??rt??l fekszik Hedrehely. A falu megtestes?�t??je a nyugalomnak, a term?�szet k??zels?�g?�nek ?�s a tiszta leveg??nek. N?�h??ny ?�vsz??zada m?�g n?�pes mez??v??rosi rangot viselhetett a k??zs?�g, err??l tan??skodik t??bb ?�p??lete is, mint a hatalmas reform??tus temploma, valamint a harangtornyos bej??rat?? ??ltal??nos iskol??ja. Az el??bbi karcs??, feh?�r tornya, m??r a k??zs?�g hat??r??n ??tl?�pve vonzza az utaz?? szem?�t a szemben l?�v?? dombtet??re. A faluk??zponthoz gyalog egy l?�pcs??soron, illetve k??z??ton kis ker??l??vel lehet feljutni. Itt a Szabads??g utc??ban tal??lhat?? minden fontosabb int?�zm?�ny, a polg??rmesteri hivatal, a m??vel??d?�si h??z, az ??voda, az iskola, az ?�lelmiszerbolt, s itt ??llnak a vil??gh??bor??kban elesettek eml?�k?�t ??rz?? m??rv??ny relikvi??k is.

Hedrehelyt megk??zel?�teni csak Hencse fel??l lehet, a Kaposv??rt Barccsal ??sszek??t?? f????tr??l. A kanyarg??s aszfalt??t mellett v??ltakoznak az erd??s ligetek, a gabonaf??ldek ?�s a szarvasmarha teny?�szt?�s?�re alkalmas d??s f??v?? z??ldell?? legel??k. Ugyan nem l??that??, de az egyik v??lgyben b??jnak meg a t??tt??spusztai halastavak, ahol egy n?�met tulajdon?? panzi?? v??rja a pihenni ?�s kikapcsol??dni v??gy?? vend?�geket. Hasonl??k?�ppen a hamarosan ki?�p??l?? lovarda is az ig?�nyes turist??kat c?�lozta meg, akik m??r r?�g??ta l??togatj??k a hencsei Eur??pa-h?�r?? golfklubot is.

A r?�g?�szeti leletekb??l kider??l, hogy telep??l?�s k??rny?�ke m??r a r??mai korban lakott volt. A falu nev?�t viszont csak az 1332-37-es p??pai tizedjegyz?�kben eml?�tik el??sz??r ?�r??sban, Hedruch alakban. Akkor m??r pl?�b??ni??ja is volt. 1403-ban itt ??ltek ??ssze a Zsigmond kir??ly uralm??val el?�gedetlen urak, hogy az orsz??g lakoss??g??hoz ki??ltv??nyt int?�zzenek. 1443-ban H?�derv??ry L??rinc n??dor birtok??ba ker??lt a telep??l?�s, amely v??rosi rangot kapott. A k??z?�pkorban a ferencesek kolostora ??llt itt, s az itt ?�l?? Atyai P?�ter prior kezdte ?�rni az els?? magyarorsz??gi latin-magyar sz??t??rt. T??bb m??t??rgy ker??lt a Nemzeti M??zeumba: a kolostor romjaib??l n??v?�nyd?�szes faragott k??, XVI. sz??zadbeli k?�s?? g??tikus bronz gyertyatart?? ?�s arany pecs?�tgy??r??. A t??r??k h??dolts??g ut??n a k??zs?�g rohamos fejl??d?�snek indult. A XVIII. sz??zad v?�g?�n m??r 728 lakosa ?�s tan?�t??ja is volt.

Az 1900-as ?�vek elej?�re m??r 1200-an ?�ltek Hedrehelyen. Eml?�t?�sre m?�lt??, hogy a lakoss??g egy r?�sze a telep??l?�sen kialakult ipar??gakban dolgozott - agyagos ?�s fazekas mesterk?�nt, gabona-, baromfi- ?�s term?�nykeresked??k?�nt, valamint biztos?�t??si ??gyn??kk?�nt. H?�res volt a k??zs?�g hidegv?�r?? l????llom??nya. A beszolg??ltat??s ?�vei sok szenved?�st hoztak a lak??knak. A nagy m??lt?? mez??v??ros hanyatl??sa ekkor indult meg. A f??ldtulajdonosokat sz??vetkezetekbe k?�nyszer?�tett?�k, majd egyes?�tett?�k a visnyeivel ?�s a k??k??tival. 1973-ban a fels?? tagozatos iskola Kadark??tra ker??lt, 1977-ben pedig az ??n??ll?? tan??cs is megsz??nt, lakoss??ga rohamosan cs??kkenni kezdett.

A rendszerv??lt??s ut??n az ??nkorm??nyzat nagy er??fesz?�t?�seket tett a k??zs?�g ??jj???�leszt?�s?�?�rt. Fel??j?�tott??k ?�s b??v?�tett?�k az iskol??t, valamint visszahozt??k a fels?? tagozatot. A fontosabb utakat szil??rd burkolattal l??tt??k el, rendezt?�k a faluk??zpontot ?�s restaur??lt??k a templomot. Az itt ??ll?? vil??gh??bor??s eml?�km??veket m?�lt??k?�ppen fel??j?�tott??k, ?�s az??ta is rendszeresen gondozz??k. A t??rt?�nelem azonban ism?�telni l??tszik ??nmag??t. A jelenleg 530 lakos?? falu iskol??j??t ?�s ??vod??j??t a kadark??ti tanint?�zm?�nyhez csoportos?�tj??k a gazdas??gosabb m??k??dtet?�s v?�gett. A gyerekek ?�s a tan??rok tov??bbra is Hedrehelyen maradnak, ??m a fenntart??st a k??zeli v??rosb??l ir??ny?�tj??k. Ehhez hasonl?? t??rsul??si form??t hozn??nak l?�tre a k??zigazgat??s ter??let?�n is, ahol csak az ??gyint?�z??k maradnak a helyi hivatalban. Kadark??t v??rosi szerepe ?�s vele egy??tt a k??rny?�k agglomer??ci??ja t??bb szolg??ltat??st tud ny??jtani.

L?�leksz??m: 531

Hedrehely gazdas??ga a k??zs?�gben lak?? n?�h??ny v??llalkoz??ra ?�p??l. A gazd??lkod??k h??smarhatart??sra rendezkedtek be, h??rom nagy gulya is van a hat??rban. A Westerheide Kft. ezen k?�v??l vad??sztat??ssal is foglalkozik. S tervben van egy gy??m??lcstermeszt?? ter??let kialak?�t??sa. Az egyik v??llalkoz?? t??bb hekt??ron ??ltetett szilva, meggy ?�s barackf??kat. Kev?�s munkalehet??s?�g van a faluban, a legnagyobb foglalkoztat?? az ??nkorm??nyzat. A lak??k Kadark??tra, illetve a szomsz?�dos k??zs?�gek sz??vetkezeteiben dolgoznak. Az ??ll??s n?�lk??lieknek id??szaki megold??st jelenthet p?�ld??ul a betakar?�t??s vagy a gy??m??lcssz??retel?�s.

A j??v??beli fejl??d?�st azonban m?�giscsak a turizmus jelentheti a falunak. P?�ld??ul a horg??szturizmus. A Holder Kft. ??ltal fenntartott t??tt??spusztai halastavakra l??togat?? sporthorg??szok a fog??s ut??n visszadobj??k a zs??km??nyt ?�s csak a hobbijuknak ?�lnek. Hedrehelyen v??rhat??an egy lovaspanzi??t ?�p?�tenek, s a vad??szturizmus is ott van a Westerheisd Kft. szem?�ly?�ben. A szomsz?�dos Hencs?�n Eur??pa egyik legnagyobb golfp??ly??ja ??zemel, amelyet a tervek szerint tov??bb fejlesztenek. Kadark??t k??zels?�ge pedig a v??ros minden el??ny?�t rejti mag??ban. A k??rny?�k megtekint?�se ker?�kp??r- vagy gyalogt??r??ba kit??n??en beilleszthet?? program, hiszen itt futnak ??ssze a Zselicb??l kij??v?? turistautak is.

Az ??voda a templom ?�s a par??kia ?�p??lete k??zt helyezkedik el. A lak??h??zb??l kialak?�tott ?�p??letegy??ttes udvar??n faj??t?�kok sokas??ga ??ll - m??sz??k??k, hint??k, homokoz??k. A 27 kisgyerek egy ??sszetett csoportban tanul. Az int?�zm?�ny a ny??r nagy r?�sz?�ben is nyitva tart, hogy a sz??l??k a munka mellett is meg tudj??k oldani a gyerekek elhelyez?�s?�t.

A hedrehelyi kultur??lis ?�let k??zpontja. Itt rendezik meg minden ?�vben az id??sek napj??t, a n??napi ?�s az any??k napi ??nneps?�get. T??bbnyire a helyi sz?�nj??tsz?? csoport, az ??voda valamint az iskola tanul??inak m??sora sz?�nes?�ti a programokat. N?�pdalokat, t??ncokat adnak el??, s ilyenkor mindig telth??z van az int?�zm?�nyben. Itt m??k??dik a telep??l?�s k??nyvt??ra is.

A k??zs?�g reform??tus egyh??za Somogyban az egyik legr?�gibb. A falu k??zep?�n ??ll?? neog??tikus templom 1898-ban ?�p??lt. A m?�reteib??l l??that??, hogy a telep??l?�s akkori l?�leksz??m??nak ig?�nyeihez k?�sz??lt. Ma m??r egyre kevesebben l??togatj??k az istentiszteleteket, ami a cs??kken?? reform??tus lakoss??gnak is k??sz??nhet??. A szertart??sokat N?�meth Tam??s kadark??ti lelk?�sz celebr??lja. A templomot az ezredfordul?? el??tt a par??kia ?�rt?�kes?�t?�s?�b??l befolyt p?�nzb??l ?�s a h?�vek adom??ny??b??l gy??ny??r??en restaur??lt??k. Az ?�p??let harangja minden ??r??ban jelzi az id??t, orgon??ja jelenleg is m??k??d??k?�pes. A bolt?�ves f??haj?? igaz??n sz?�pp?�, meghitt?� teszi a helyis?�get.
A betelep??l?�sek folyam??n egyre t??bb katolikus k??lt??z??tt a telep??l?�sre, ?�gy sz??mukra is l?�trehoztak egy helyis?�get, ahol gyakorolhatj??k a vall??sukat. Kor??bban az ??ltal??nos iskola egyik term?�ben tartott??k a mis?�ket, s itt volt a katolikus pl?�b??nia is. Az iskola harangtornyos kapuja ?�s a tetej?�n l?�v?? kereszt m?�g ma is felid?�zi ezeket az id??ket. A tanint?�zm?�ny b??v?�t?�s?�vel azonban innen nem messze egy meg??resedett lak??h??zat v??s??rolt az ??nkorm??nyzat ?�s azt alak?�tott??k ??t imah??zz??, ezt jelzi a homlokzaton l?�v?? hatalmas f??b??l ??csolt kereszt is. A mis?�ket k?�thetente celebr??lj??k.

Hedrehely f??utc??j??n, az ??nkorm??nyzattal szemben ??ll a Csokonai Vit?�z Mih??ly ?�ltal??nos Iskola ?�p??lete. Form??ja nem mindennapi l??tv??nyt ny??jt, bej??rata felett egy harangtorony emelkedik a magasba, udvar??n hatalmas f??k ??llnak. A telek h??ts?? r?�sz?�n k?�s??bb ??jabb tantermeket emeltek. A nyolcoszt??lyos int?�zm?�nynek jelenleg 53 tanul??ja van, k??zt??k n?�h??nyan Visny?�r??l j??rnak ??t naponta. ??vente ??tlagosan 6-8-an ballagj??k k??rbe az iskol??jukat, s tanulnak tov??bb a megye valamelyik k??z?�piskol??j??ban.
Els?? r??n?�z?�sre l??tszik, hogy az egykori reform??tus par??ki??nak gondos gazd??ja van. A templommal szemk??zt ??ll?? ?�p??letet az ezredfordul?? el??tt v??s??rolta meg jelenlegi tulajdonosa, a holland-magyar ??llampolg??r Jankovics J??zsef. Az ?�p??letet fel??j?�ttatta, a padl??steret pedig lakhat?? t?�rr?� alak?�totta ??t. A ter??let k??r?� kov??csoltvas ker?�t?�st ?�p?�tett, m?�g a parkos?�tott udvar??t ??r??kz??ldekkel ?�s sz?�nes r??zsabokrokkal ??ltette be.
A telep??l?�s eml?�ket ??ll?�tott mind az I., mind a II. vil??gh??bor??ban elesetteknek.

Fotógaléria

Térkép

Cimkék:

Nincsenek cimkék hozzárendelve!