Zselic Vidékfejlesztő Közhasznú Egyesület

Részletek:

Nagybajom Somogy megye földrajzi középpontjában fekvő település. A belső-somogyi helység 2001-ben kapott városi rangot, lélekszáma 3400 fő. A település Bajom alapszava a honfoglalást megelőző török-magyar kapcsolatokra utaló török eredetű személynévből, a "gazdag" Baj-Baján névből származik.

A hely ezen nevének keletkezése a X-XII. századra tehető. A terület már a bronzkorban is lakott volt, de a falu nevét először  egy 1197-ből származó birtokösszeírás említi, és az Árpád-korban épült temploma meghatározta későbbi népességét.

Az emberen kívül az eső, a víz és a szél szakadatlanul formálta a tájat. A szeles időjárás, az állandóan vándorló homokdombok és a környék vízválasztó jellege adta meg a település sajátos arculatát. 

A fehérgólya-állományának megóvása érdekében tett erőfeszítéseiért a város elnyerte a Magyarország Európai Gólyástelepülése kitüntető címet.

A Boronka-melléki Tájvédelmi Körzet

A településtől északi irányban 270 km²-es érintetlen terület, a Boronka- melléki Tájvédelmi Körzet csatlakozik a Balaton- Nagyberek területéhez. Az első világháború után létrehozták a kisvasutat, kialakították a halastórendszert, és bevezették a tervszerű erdőgazdálkodást. A körzet a Balaton vízgyűjtőjéhez tartozik, fő vízfolyásai a Boronka és az Aranyos patak. Ezen a vidéken a pleisztocén korban a korabeli ősfolyók alakították ki a mai alapkőzetet, ami durva szemcséjű homok. A lápoktól a száraz homokgyepekig a legkülönbözőbb növénytársulások és páratlan életközösségek alakultak ki. Több fokozottan védett madárfaj fészkel a lombok és zsombékok között (erdei cankó, partfutó lille, fekete gólya, cigányréce, rétisas), s a védett növényfajok (májvirág, epergyöngyike, hóvirág, tőzike nőszirom) száma eléri a hatvanat. A tájon barangolva megtalálhatjuk a száraz homokpuszta gyepeket, gyertyános tölgyeseket, tölgy- kőris-szil ligeterdőket, égerligeteket, lápokat és mocsarakat. A nedves környezet számos kétéltűnek és hüllőnek biztosít élőhelyet, és itt él a Dunántúl legéletképesebb vidra állománya is.

Az Országos Kéktúra útvonala, valamint a Mesztegnyőről induló erdei kisvasút a terület felfedezésének legnépszerűbb módja.

Nagybajom kincses ládája

Ha a település múltját kutatjuk, látogassunk el a Sárközy István Helytörténeti Múzeumba. A ház felvilágosodás korabeli ura, Nádasdy Sárközy István alispán a kultúra lelkes pártfogója volt, aki jó kapcsolatot ápolt Kazinczy Ferenccel és Berzsenyi Dániellel. A kúriában gyakori vendég volt Csokonai Vitéz Mihály költő és Pálóczi Horváth Ádám költő, népdalgyűjtő. Az épület a XVIII. század építészeti stílusának megfelelően épült csehsüveg boltozatos, kosáríves nyitott oldaltornácával, 60-70 cm vastag falaival, zsalugáteres ablakaival. A ház kincsként őrzi Nagybajom történelmének ránk maradt emlékeit.

Deák Varga József, a gyűjtemény kezelője, országosan elismert címerfestő, élete nagy részét a múzeum anyagának összegyűjtésével és restaurálásával töltötte, s azt vallja, hogy ami egy bolhánál többet ér, azt meg kell menteni az utókor számára.                            

Kronológiai sorrendben megtekinthetjük a vidék bronzkori leleteit, Nagybajom legrégebbi építményéből, a középkori Korotnai- várból és a 19. századból származó fegyver- és eszközmaradványokat, valamint Nagybajom egyházainak emlékanyagait, irodalomtörténeti, oktatási, néprajzi és egyéb kulturális örökségének egyedi és különösen értékes darabjait.

Háborúk perzselte vidék

Nagybajom jelentős károkat köszönhet kedvező földrajzi helyzetének, hisz a történelem során folyton a vonuló hadak útjába esett, s pusztította török, tatár vagy éppen orosz katona.  A második világháború idején a várost a dunántúli hadmozdulatok fontos színtereként tartották számon, mivel itt húzódott a Margit-vonal, amely a szovjet hadsereget volt hivatott megállítani. Helyi elbeszélések szerint a szovjet hadvezetés felettébb csodálkozott, amikor Nagybajomnál négy hónapig feltartóztatták a Vörös Hadsereget, hiszen a települést Moszkvában még a térképen sem találták. Ezen időszak kiemelkedő történelmi alakja volt a nagybajomi születésű vitéz Bozsoki János, aki a tordai csatában véghezvitt hőstettével érdemelte ki a Magyar Tiszti Arany Vitézségi Érmet. Később emigrációba kényszerült, és Svájcban hunyt el 2009-ben.

A múzeum boltozott pincéi a lakosság óvóhelyként szolgáltak a háború idején, a szobákban pedig katonákat szállásoltak el. Egy helybéli férfi elmondása szerint egy német mesterlövész a toronyból vadászta le az orosz katonákat, míg ő a lőszert adogatta neki. A múzeum kertjében négy-öt német hősi halott fejfája idézi az embertelen világ pusztításának közelségét, s a háborúk perzselte város hősi emlékművei a múlt ezen foszlányait őrzik.

Élő legendák, eltemetett hősök

Városunk élő tanúkként magasodó emlékművei a harcos múlt hőseinek dicsőségét hirdetik, s a modern városképet teszik teljessé új keletű, fából faragott szobraink, amelyek a városközpontot fejlesztő pályázat útján, a lakosság igényeinek felmérése alapján születtek.

A város közepén található a kétszázöt nagybajomi katona emlékére állított Hősök szobra. Az első világháborús bronzszobor Farkas Béla munkája. A közeli református templom szomszédságában látható a második világháború áldozatainak emlékműve, amely a több mint háromszáz nagybajomi hős nevét őrzi. Északi irányban elhagyva a várost, hatalmas, komor emlékmű bukkan elő a kanyarban. Ez a komplex alkotás a második világháború itt elesett szovjet áldozatainak állít emléket.

A város új sétánya több fából faragott műalkotással is büszkélkedhet. Első és legnagyobb közülük a Nagybajomi Hírmondó, amelyre Csikós Nagy Márton somogysárdi szobrászművész híres szülötteink arcképeit faragta. Ezt a szobrász másik műalkotása követi: egy fészkén ülő gólyapár, a hím magasba tartott csőrével, a tojóval összesimulva az örök harmónia bájos képét idézi. A sétányon a helyi amatőr fafaragó, Trautmann Ferenc szobrát is láthatjuk, ami két kézfogásra nyújtott kezet ábrázol, a város gyergyószárhegyi testvérkapcsolatának szimbólumaként.

Csikós Nagy Márton keze munkáját dicséri az iskola udvarán a Kenyeret tartó asszony, aki tekintetét a helyi fesztiválok színtereként kedvelt kemencesorra veti. A művész további alkotása, a Bajomi Kódex, amelynek nyitott lapjai Nagybajom történetét ábrázolják évszámokban.

Védett műemléke a városnak a református temetőben, a környékbeli erdőben és a múzeumban fellelhető több mint harminc kopjafa, mindegyik különböző egyedi motívummal díszítve, üzenetet hagyva az utókornak eltemetett helybéli lakosok és hősök fejfájaként.

Kisvárosi hangulat az ezredforduló után

A város központjának épületei előnyösen alakítják a település képét, és a városiasodás jeleit mutatják. A helység mai képe történeti fejlődést tükröz. A középkor török dúlta évei után 1859-re fejlődött fel a falu úgy , hogy mezővárosi rangot kapott. Huszonhét év múlva nagyközség, majd 2001-től lett ismét város.  Eredetileg egy utcája volt, a Fő utca a többi utca később keletkezett.  Az elmúlt fél évtized alatt nyertes pályázatok eredményeként közel 4 milliárd forint értékben sikerült  a települést  a  városközpont észak-déli tengelyére felfűzött infrastrukturális beavatkozásokkal   felújítani. Ebből közel 2 milliárd forintos beruházás a legnagyobb projekt a város szennyvízhálózattal való ellátása a település mind a 23 utcájában.

A város szívében kiépült körforgalmi rendszer megerősítette a közlekedés biztonságát, és parkosított szigeteivel, tarka virágaival nagymértékben emelte a település esztétikai arculatát. A déli oldalon a 2006-ban felújított városháza tekint ránk méltóságteljes ablakaival, pasztellrózsaszín pompájában. Vele szemben a művész alkotóház, az internet kávézó és a szolgáltató ház épületcsoportja zárja a Fő utca városközpontba befutó szakaszát. Mögöttük kis park közepén bukkan elő a babaháznak beillő kicsiny klubház épülete a XXI. század napelemes lámpaoszlopainak körében. Városi sétány illeszkedik szervesen a kisvárosi hangulatba, mely virágágyásaival, köztéri szobraival kellemes sétát kínál Nagybajom lakóinak.                          

Egy nagybajomi utca

A főtér északkeleti sarkától északra húzódik a város egyik legrégebbi utcája, a Kossuth Lajos utca, valaha kiskereskedők, kisiparosok utcája volt. Ódon épületei elmúlt idők elmosódott képei. Régi nemesi kúriák sora található itt, melyek gyönyörű parkjaikkal a természet közelségét nyújtják az itt élőknek, s őrzik kulturális örökségünket. A Böhm- kúria, mely az államosítás után a szövetkezet tulajdona volt, a Sárközy Jenő-féle ház, ma az általános iskola szerves része, speciális tagozat és diákotthon, telkén emelkedett hajdan Pálóczi Horváth Ádám kúriája.

A gyönyörű parkkal rendelkező Csorba Sándor volt országgyűlési képviselő államosított kastélyát 1959-ben adták át a kultúra asztalának. Klasszikus oszlopaival, művészi homlokzatával a Pálóczi Horváth Ádám Művelődési Ház méltó helyet biztosít a város kulturális rendezvényeinek. 2013-ra kapta meg a minden szegletében felújított és kibővített európai színvonalú formáját. A rendőrség felújított homlokzata és parkolója, újonnan épített pergola és szabadtéri pad valamint a Fő utcáig húzódó új járda teszi teljessé az újjáéledt városközpont Kossuth utcai szakaszát.

Ez a nagybajomi utca ad otthont a város egyházi életének. Valaha itt állt a zsinagóga is, s ebben az utcában született Gyergyai Albert. Mindjárt az utca elején áll a református templom, mely a múlt században több csapást is elszenvedett. A második világháborúban lebombázták, majd a felújított épület 1986-ban villámcsapás okozta tűzben teljesen leégett. A hajdan barokk stílusú templom 1989-ben született újjá könnyed, modern faszerkezetes formában. A 18. században épült katolikus templomot földrengés, majd háború okozta rongálások következtében többször is újjáépítették. Az épület mára elvesztette eredeti stílusjegyeit, de díszablakai, falainak nemes egyszerűsége és esőcsepp alakú tornya kárpótolják esztétikai szépségét.

Kiszínezett világ

A több évszázados történelemre visszatekintő település a régmúltban gyökerező kulturális hagyományokkal rendelkezik. A felvilágosodás idején élte virágkorát az a művészeti, szellemi tevékenység, amely Nagybajom Kis Helikonjaként a Sárközy kastélyban bontakozott ki. Ennek a hagyománynak folytatásaként a mai városi életben is fellelhető művészeti alkotómunkára való igényt bizonyítja a helyi művészek tevékenysége.

A település egyik legjelentősebb XXI. századi művésze Tibol László festő és iskolaigazgató volt. Állandó kiállítása a Sárközy István Helytörténeti Múzeumban tekinthető meg. Finom, áttetsző akvarelljei belső érzésvilágát fejezik ki. Életművét portrék és csendéletek mellett legkedvesebb témája, az erdélyi életkép és táj művészi gonddal való megjelenítése képezi. A művész 2002-ben hunyt el hatalmas űrt hagyva maga után a város kulturális életében. „Itt született, és nagy a valószínűsége annak, hogy szeretett falujától soha nem válik meg … A világot látja innen, akárcsak Mikszáth Szklabonyából, vagy Arany Nagyszalontáról.” - írta róla barátja, Kertész Sándor Székely Bertalan-díjas festőművész.  Nagybajom 2013-ban köztéri szoborként elhelyezett faragott arcképével állít emléket Tibol László festőművésznek.

Büki Imre gyermekkora óta szeret rajzolni, festeni. „A hatvanas években kezdtem komolyan foglalkozni a képzőművészettel, főleg grafikákat készítettem, ma olajképeket festek.” Tibol Lászlóval együtt jártak a Balázs János Képzőművészeti Szakkör foglalkozásaira és rendszeresen szerepeltek megyei, országos és nemzetközi kiállításokon. A művészt lenyűgözi a természet szépsége, tájak, erdők, vizek örök témaként kísérik végig munkásságát. Színpompás képei feltárják csak a festő szeme által látott világ rejtett titkait.

Az ígéretes, fiatal festőművész, Szabó Roland a Magyar Képzőművészeti Egyetemen végzett, 1997 óta számos kiállításon szerepelt festményeivel. Olaj csendéletei a valóság szeleteinek hű tükrei, fény-árnyék dominanciája ragyogó színeivel elkápráztatja a szemlélőt.

Andricz Gabriella vizuális nevelés szakos középiskolai tanár, a Talentum Művészetoktatási Intézménynél dolgozik. „Diákjaimat nem művészkedésre tanítom, sokkal inkább arra, hogy fogékonyak és érzékenyek legyenek a minket körülvevő világra. Mindehhez eszköz csupán a művészet eszköztára, ami kimeríthetetlen.” Főként grafikákat készít, és textil alapon dolgozik. Egyedi motívumai a népmesék és népballadák misztikus világát idézik.

A nyugdíjas Trautmann Ferenc Nagybajom város amatőr fafaragója. Munkái a település több intézményében és a város közterén is megtalálhatók.  Szobrain, domborművein a falusi mindennapi élet elevenedik meg. Egyszerű, a paraszti világból érkezett alakjai a népi művészet igaz kincsei.

„Kedvenc témám az állatok, főleg lovak, vadak, kutyák. De gyakran papírra kerülnek a virágcsendéletek, illetve tájképek.” - Vallja magáról Spacér Beáta rajztanár, aki általában akvarellel és olajfestékkel dolgozik. A realisztikus ábrázolás képviselője. A kaposvári Nemzetközi Miniatűr Fesztiválon megosztott fődíjat, majd különdíjat nyert el.

A Sárközy István Helytörténeti Múzeum kiállított anyagai közt láthatók Valkó Andrea nagybajomi tanárnő gyöngyökből fűzött ékszerei. A szemet gyönyörködtetően szép, aprólékos munkáról tanúskodó alkotások finom ízlésről árulkodnak.

Antal Veronika tanítónő olajképeket fest, előszeretettel használ festőkést munkája során. „Már óvódás koromban kimásoltam az összes illusztrációt az Iciripiciri című mesekönyvből. Család és munka mellett nehéz időt szakítani alkotásra, de ha nekilátok, kirepülnek a gondok a fejemből, és kitárul a világ.”

A művészi hagyományaink megőrzésének kiváló színterei a Tibol László idejében virágkorát élő alkotó művésztáborok, kiállítások. A megújult városközpont gyönyörű épületei a jövőben alkotóműhelyhez és tárlathoz is minden tekintetben megfelelő otthont biztosítanak majd.

Langalló és „Aludj máskor!”

Országszerte híres hagyományőrző program az évről évre megrendezésre kerülő Nagybajomi Városnap, Kenyér- és Langallófesztivál. Az e célra épített kemencesornál zajlik a házias kenyér- és kenyérlángos sütő verseny, amely igazi kuriózum helyi és vidéki résztvevőknek egyaránt. A többnapos rendezvény kulturális, szórakoztató és sport programokban is bővelkedik, teret biztosít helyi és környékbeli művészeti csoportok fellépéseinek. A fesztivál része a mára már hagyománynak számító Népi játékok versenye is.

A város otthont ad a Nagybajomi Ifjúsági Kör által évente szervezett „Aludj máskor!” Somogy megyei 24 órás vetélkedőnek. A programon a megye tizenkét középiskolás csapata vesz részt közel négyszáz fővel, akik 24 órán keresztül, megállás nélkül versengenek egymással szellemi és ügyességi feladatokban, kitartásban és elszántságban. Aludj máskor! - A rendezvény helyszíne a Városi Sportcsarnok.

A Nagybajomi Református Egyházközség számottevően kiveszi a részét a város kulturális életéből. Színvonalas programjaikkal a szintén református Sárközy István kultúrapártoló hagyatékát méltán viszik tovább. Éves tevékenységeik közé tartozik a Szent István napi rendezvény, az „Októberi estek a csillag alatt” előadássorozat, az Adventi gyertyagyújtó ünnepség és különböző kiállítások szervezése. Az egyházközség működteti a Gólyafészek Családi Erőforrás Központot, ahol Anyasuli, Baba-mama Klub és Játszóház működik. Városi rendezvényeken a református és katolikus egyház közösen tart ökumenikus istentiszteletet, imádkozva a város valamennyi lakójának áldásért, békességért.

Városunk legrégebbi és legaktívabb civil szervezete a Nagybajomi Tűzoltó Egyesület 2013-ban ünnepli fennállásának 125. évfordulóját. Számos hazai és nemzetközi szakmai kapcsolattal rendelkezik.

A nemzetek közti szoros kapcsolat színesíti a települések közösségi életét, lehetőséget biztosítva egymás civil hagyományainak, kulturális örökségének megismerésére. Nagybajom két testvérvárosi kapcsolattal is büszkélkedhet. Az erdélyi Gyergyószárhegy mintegy huszonhárom, a német Schortens pedig közel húsz éves barátságra tekint vissza városunkkal, a Nemzetközi Gólyás Partnerhálózatban pedig a szlovén Velika Polana faluval szoros az együttműködés. Magyarország határain belül régóta tartó és jó kapcsolatot ápol Nagybajom a hasonló nevű Kisbajom és Biharnagybajom településekkel.

A népszerű helyi programok közé tartozik a Szüreti felvonulás, valamint a Tűzoltótábor. A Nemzetközi Ifjúsági Táborsorozat a testvérvárosi kapcsolathoz is kötődik. Négy ország fiataljai négy éven át találkoznak egymás településén.

A helyi tizenkilenc civil szervezet változatos programjaival, aktív közéleti tevékenységével szervesen kapcsolódik a város mindennapi életébe.

A város sportélete a Sportcsarnok és az Általános Iskola köré helyeződik. A két füves és egy műfüves sportpálya, valamint a két strandröplabda pálya ragyogó lehetőséget kínál a mozogni vágyóknak. Kiemelkedő a helyi röplabdacsapat, az atlétikai klub és a futballcsapat szereplése.

Nagybajom Város Önkormányzata 2013-tól a lakosság jobb közigazgatási ellátása érdekében közös önkormányzati hivatalt hozott létre Kiskorpád, Jákó és Pálmajor községekkel.

Pálóczi Horváth Ádám Művelődési Ház, Nagybajom, Kossuth L. u. 19.

Művész Alkotóház és Galéria, Nagybajom, Fő u. 73.

Internet Kávézó, Nagybajom, Fő u.75.

Sárközy István Helytörténeti Múzeum, Nagybajom, Fő u. 40. (06-82/357-171)

Sportcsarnok Nagybajom, Iskola köz 1.

Fotógaléria

Térkép

Cimkék:

Nincsenek cimkék hozzárendelve!